(Darabos Dániel, 2023. június)
Az utolsó jegesmedve nem evett, nem ivott, csak a világot járta. Szőre ragyogó fehéren tündökölt, teste évről évre nőtt. Mikor Budapestre érkezett, kíváncsiskodók tömege töltötte meg az utcákat. Még soha nem láttunk ekkora állatot. Négy lábon bandukolva magasabb volt, mint a Gellért Szálló. Óvatosan cammogott és úgy feljutott a Gellért Hegy tetejére, hogy semmit nem döntött le és senkire nem lépett rá. A Citadella mellett szépen leült és várta az embereket.
Az utolsó jegesmedve nem szavakkal beszélt, de minden kérdést megválaszolt. Gyerekek megkérdezték, hogy mi a kedvenc fagyija. Nagymamák megkérdezték, hogy nincs-e nagyon hideg az északi sarkon. És a fővárosba zarándokolt polgármesterek megkérdezték, hogyan menthetnék meg a bolygót.
A polgármestereknek nem tetszett az első válasz. De addig kérdezgették az utolsó jegesmedvét, míg rátaláltak egy-egy kedvükre való megoldásra. Mind hazamentek aztán, és megvalósították az utolsó jegesmedve megoldásait. Ma ezeket a megoldásokat ünnepeljük, és hálával gondolunk az utolsó jegesmedvére és a leleményes polgármesterekre.
Debrecenben és Nyíregyházán lovas közösségi közlekedési rendszert vezettek be. A lovak a használaton kívüli időben automatikusan visszaporoszkálnak a megfelelő állomásra és feltöltik magukat.
Salgótarjánban kutatók egy speciális mohafajtát hoztak létre. Betelepítették a régi bányába, és ma zöld szenet bányásznak onnan. Ez a zöld energiaforrás az egész régióban közkedvelt.
Szekszárd közelében már az előző polgármester leállította az ördögi erőkből táplálkozó atomerőművet. De az utolsó jegesmedve tanácsának köszönhetően találtak egy megújuló alternatív erőforrást. Időről időre felvetik az erőmű újraindítását, és a tiltakozó felvonulások energiáját hasznosítják.
Zalaegerszeg és Kaposvár energiaellátását a Balatonban elpusztuló angolnák lebomlása során keletkező biogáz hasznosításával oldották meg.
Egerben a bortermelők egy borfinomító üzemet építettek. A környék utazói ízlésük szerint tölthetnek fehér vagy vörös üzemanyagot járműveikbe.
Tatabányán egy szeizmikus erőművet építettek. Ez az esetleges földrengések pusztító energiáit hajtja a magyar nép szolgálatába.
A Viharsarok fővárosában, Békéscsabán a villámok tomboló erejét zabolázták meg. Bárhová is csap le, a végén a mi konnektorunkba érkezik meg!
Veszprémben az ősmagyar hagyományok felélesztése hozta el a megoldást. A helyi táltosok építette erőműben az energiavonalak találkozásánál elhelyezett ingókövek hajtják a generátorokat.
A Pécsi Tudományegyetem szociológia tanszékén egy új elméletet dolgoztak ki a tulajdonos osztály és a munkásosztály közötti feszültségről. Ezt alakítják egy speciális transzformátor segítségével villamos feszültséggé.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a fekete lyukak és neutroncsillagok ütközésekor kibocsátott gravitációs hullámokat tanulmányozták. Különösen érzékeny műszereikkel képesek a távoli galaxisokban felszabadult kozmikus energiákat villanyárammá alakítani.
Székesfehérváron összetett optikai rendszert építettek, mely a magyar történelem tündöklő fényét fókuszálja egy víztartályra. Ez egy gőzturbinát hajt meg.
Szolnokon felfedezték, hogy a racka juhok szarvai között feszültségkülönbség mérhető. Ma a nyájra szerelt elektródák látják el árammal az egész várost. Folyik a szürkemarha állomány elektromos szerelése is.
Szombathelyen és Sopronban az oszták-magyar határon átáramló forgalmat duzzasztották fel. Ezzel hajtanak meg környezetbarát generátorokat.
Kecskemét lakói rég tudják, mekkora erő van a csípős paprikában. De csak az utolsó jegesmedvének köszönhetően tudták meg, hogyan lehet ezt az erőt az energiaiparban hasznosítani.
Miskolci tudósok a XX. századi terveket követve sikeresen klónozták Süsüt, az egyfejű sárkányt. Ma Süsü lehelletével biztosítják a régió fűtését.
Budapesten egy úttörő megoldással sikerült a benzint megújuló üzemanyaggá változtatni. A jogi megoldás hátterét az biztosítja, hogy a kőolaj elpusztult élőlényekből alakult ki, márpedig az élőlények a továbbiakban is el fognak pusztulni.